Minden megbízás egyedi, így egyedi megoldásokat is kíván – ez a Szabó Fogaskerékgyártó Kft. kaposvári zöldmezős beruházása során sem volt másképp. Nem csak a szigorú költségkeret, de a szűk határidő is megnehezítette a kivitelező Weinberg ’93 Építő Kft. dolgát, így olyan megoldást kellett találniuk, amellyel garantálni tudták a kivitelezés sikerét. Ezért esett a választás a Design and Build, tehát a párhuzamos tervezési és kivitelezési megvalósításra.

A beruházás részleteiről és a Szabó Fogaskerékgyártó Kft. jövőbeli terveiről Szabó Krisztián, a cég ügyvezetője, valamint Bodnár Sándor, a Weinberg generálkivitelezési üzletág igazgatója, ügyvezetője mesélt a Weinberg Podcast harmadik adásában.

Egy családi vállalkozás gyökerei

A magyar ipar fejlődése számos inspiráló történetet tartogat, de kevés olyan példát találunk, amely ennyire jól mutatja az innováció, az összefogás és a kitartás erejét, mint a Szabó Fogaskerékgyártó Kft. kaposvári története, amely a 1976-ban kezdődött, amikor is Szabó Ferenc, Szabó Krisztián édesapja egyetlen esztergapaddal megalapította a céget. Az első években a piaci igényeknek megfelelően fejlődtek, majd a ’90-es évek közepén, a piacgazdaság kihívásai között elkezdték felvenni a versenyt a nyugati cégekkel.

Az áttörést az hozta meg, hogy a fogaskerékgyártás szegmensére specializálódtak, amely nemcsak magas technológiai színvonalat, hanem jelentős beruházásokat is igényelt, és mára 5300 négyzetméteres, csúcstechnológiával felszerelt üzemmel bővültek.

Kulcs a sikerhez: párhuzamos tervezés és kivitelezés

Az évek során a kapacitásbővítés szükségessé vált, de a régi telephely már nem adott lehetőséget a további fejlődésre. Így született meg a Weinberg közreműködésével az új, 5300 négyzetméteres üzem terve, amely nemcsak a fogaskerékgyártást, hanem a jövőbeli hajtóműgyártási ambíciókat is kiszolgálja.

A projekt különlegessége a szűk határidő és szigorú költségkeret volt: a tervezés és kivitelezés 2023 decemberében indult, és mindössze 9 hónap alatt, 2024 augusztusára kellett elkészülnie. Ez csak a Design and Build modellnek köszönhetően valósulhatott meg, amely lehetővé tette, hogy a kiviteli tervek a költségkeret és a határidő figyelembevételével készüljenek el.

A projekt egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy az összefogás és a folyamatos kommunikáció milyen erejű hatást gyakorolhat. A tervezési és kivitelezési csapatok szoros együttműködése, illetve a Szabó Fogaskerékgyártó Kft. ügyvezetőinek helyszíni jelenléte és az azonnali döntéshozatal mind hozzájárultak a határidők és költségkeret sikeres betartásához.

“Ez egy közös hajó, amibe beültünk, nincs gondolkodás, hogy evezünk vagy nem evezünk, itt mindenkinek egyformán kell húzni” – fogalmazott Bodnár Sándor, a Weinberg generálkivitelezési üzletág igazgatója, ügyvezetője.

Ipar 4.0 és a jövő kihívásai

Az új üzem nem csak a fogaskerékgyártás számára nyit új lehetőségeket, hanem egy teljesen új irányt is kijelöl a cég számára: a hajtóműgyártást. Ez egy komplexebb, magasabb hozzáadott értékű termékcsalád, amely új piaci szegmensek meghódítását is lehetővé teszi.

Az új csarnok kialakítása során különös figyelmet fordítottak a legmodernebb technológiák bevezetésére. Az egyik irodahelyiség például VR-technológiával felszerelt tervezőközpontként működik, ahol a hajtóművek élethű modellezése is megvalósítható. Az új beruházás nemcsak az ipar 4.0, hanem az ipar 5.0 irányába is nyitott kapukat. Az automatizálás, a digitalizáció és az emberközpontú gyártási folyamatok integrációja mind azt szolgálják, hogy a cég hosszú távon is versenyképes maradjon.

“A viharos gazdaság tengerén hajózik a cégünk hajója, gyakorlatilag Noé bárkája, – hogyha szabad ilyen nagyívűen fogalmazni, – mert valóban ez a záloga a jövőnknek, tehát ez az a csarnok, ahonnan azok a funkciók és azok a lehetőségek fognak majd kinőni, amin dolgozunk és amit tervezünk a cégünk jövője szempontjából” – emelte ki Szabó Krisztián.

A cég jövőjének kulcsa az utánpótlás-nevelés, amelyet egy modern tanműhely kialakításával is támogatnak. A cél, hogy a fiatal generáció számára vonzóvá tegyék a szakmát, és megmutassák, hogy az automatizálás és az ipar 4.0 nem helyettesíti az embereket, hanem rájuk épül.